Látnivalók
Szalajka völgy
Magyarország egyik legszebb magashegységi völgye. Bejáratáig, Szilvásvárad központjából, gyalogosan érdemes fölsétálni. A utat végigkíséri a Szalajka-patak, s itt láthatóak a halastavak, a pisztrángtenyészet, Sziklaforrás, Erdei Múzeum, a Fátyol-vízesés, és az Istállóskői ősemberbarlang.
Fátyol vízesés
A Szalajka-völgy legcsodásabb és legkedveltebb helye a Fátyol-vízesés, amely nemcsak a völgy, hanem hazánk egyik legszebb természeti jelensége, kiemelkedő természetvédelmi értéket képvisel.
„A karsztforrásokból eredő patakokra jellemző mészkiválás (mésztufa, vagy forrásmészkő, szakkifejezéssel travertínó) által létrehozott gátak, tetaráták rendszere a 17 (vagy 18, attól függ, hogy mit nevezünk lépcsőnek) lépcsőből álló vízesés, a Fátyol-vízesés, mely az országunkban ilyen formában egyedülálló.
Erdei kisvasút
A Szalajka-völgy bejáratánál lévő Fatelep állomásról indul. A vonal hossza közel 5 km, a végállomás pedig a Gloriett-tisztás. A Márkus Ágoston egri mérnök tervei alapján megépített keskeny nyomtávú, gőzüzemű erdei vasút 1908-ban kezdte meg működését. 1912-ben lovag Wessely Károly örököse eladta őrgróf Pallavicini Alfonz Károlynak, aki a második világháborúig üzemeltette.
Milleniumi kilátó
2000. augusztus 20-ra, Szent István napjára készült Millenniumi kilátó méretével és páratlan szépségű faszerkezetével uralkodik a környező hegycsúcsok felett, mintha figyelné és vigyázná e festői vidéket. A kilátó 20 méter magasan lévő teraszáról lenyűgöző látványt nyújt a Bükk minden évszakban más-más színben pompázó domborzata, a patak-völgyek, erdők rajzolata és a környező települések házai. Tiszta, napos időben a távoli Tátra hegycsúcsai is láthatóak.
Istállós-kői-barlang
Az Istállós-kői-barlang a Bükk-hegység második legmagasabb csúcsának oldalában, kb. 560 méteres magasságban nyílik. Gyalogosan a Gloriett-tisztásról közelíthető meg szerpentinszerűen kialakított, meredek gyalogösvényen. A barlang háromszög keresztmetszetű, 45 méter mély, 9-10 méter széles, melynek rétegvastagsága 2 méter. Régészeti jelentőségű hely, ezért 1944-ben védetté, 1982-ben fokozottan védetté nyilvánították.
Erdei múzeum
A Fátyol-vízesés szomszédságában a Horotna-völgyben lévő, Szabadtéri Erdei Múzeum a régi erdei mesterségeket, és művelőik mostoha életkörülményeit eleveníti fel. Olyan mesterségek eszközeit, építményeit, munkafázisait rekonstruálták itt eredeti környezetükben, mint az ölfavágás, a mész- és szénégetés, zsindely-, gyanta- és üvegkészítés vagy hamuzsírfőzés.
Glorietta tisztás
A Szalajka-völgyben futó erdei kisvasút végállomása a Gloriett-tisztás. Egykoron itt álltak a Szalajka falu házai, majd később a Pallavicini család vadászháza és egy gloriette (pavilon), melynek a helyét még ma is felfedezheti a szemfüles turista. A tisztásról kis pihenés vagy piknik után a bátrabbak elindulhatnak a Szalajka-forráshoz, tovább egy meredek ösvényen az Istállós-kői-barlanghoz, vagy akár a Bükk hegység két legmagasabb csúcsára is, a Szilvási-kőre (961 m) vagy Istállós-kőre (958 m).
Erdészeti múzeum
A Szalajka-völgyben található Erdészeti Múzeum épülete a 19. század első éveiben épült, az akkori Bányagrófság számára, majd az első erdőtörvény után megszervezett erdőgondnoksági-rendszer alapján a szilvásváradi erdőgondnok irodája és lakása volt. Király Lajos, a Pallavicini-erdőbirtok vezető főmérnöke 1928 – 1949-ig élt családjával az épületben, innen ered „népies” neve a Király-ház elnevezés.
Szikla-forrás
A Szalajka-völgy egyik jelképe, a minden képeslapon szereplő forrás, mely a völgy jobb oldalán a 2-3 méterig járható barlangjáraton, szemet gyönyörködtetően lép a felszínre. A lehulló csapadék az agyagpalából álló vízgyűjtőn a felszínen folyik le, míg a kibukkanó mészkősávhoz ér. A mészkő a ráfutó vizeket elnyeli és a mélyben a forráshoz vezeti. A Bükk hegység egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása. Ritka és gyönyörű természeti jelenség, ahogy a forrás kristálytiszta vize a barlangjáraton keresztül a felszínre tör. A Szalajka-völgy egyik legfontosabb geológiai kincse a Fátyol-vízeséstől nem messze helyezkedik el.
Hajtókocsi Kiállítás
A fogatversenyzésben kezdetben a klasszikus magyar kocsikat használták. A sportkövetelmények növekedésével ezek a kocsi hagyományos méreteikkel már nem állják meg a helyüket. Kocsigyártóink azonban a kocsik stílusát, vonalvezetését megőrizve a versenykövetelményeknek megfelelő, a hagyományosnál szélesebb és rövidebb kocsikat készítettek, nem beszélve a terepversenyről, amelyre speciális járművet, az ún. maratonkocsit szerkesztették meg.
Lipicai Ménesudvar
A falu másik vonzereje, ami nagyon sokak számára ismert az országban, a Lipicai ménes és a lovassporthoz kapcsolódó intézményrendszer. Szilvásváradon, a Fenyves út 4. sz. alatt található a Hajtókocsi Kiállítás, ahol a ló vontatta közlekedési eszközök gyűjteménye kapott helyet, az egyszerű szekértől kezdve a legdíszesebb hintókig. Egy 20 perces film is megtekinthető a ménes életéről, történetéről, illetve amennyiben születtek kiscsók azokat is megnézheti a kedves Vendégünk.
Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad
A lipicai ló a királyok és királynők szolgálatában a pompát és a fényűzést volt hivatott emelni. A fajtára jellemző barokkos külső, az attraktív mozgás, a makulátlan „fehér” megjelenés egyedülálló élményt nyújt.
A lipicai ló magyarországi tenyésztését 1806-tól számítjuk, s több kitérő után került a ménes a mai tenyészhelyére, a Bükk-fennsíkra, ahol a természeti körülmények legjobban megfelelnek a fajta igényeinek. Jelenleg Szilvásváradon 70 anyakanca és fedezőmének biztosítják fedezőmének, biztosítják e páratlanul értékes fajta továbbfejlődését.
Őserdő
A bükk-vidéki őserdő az Istállós-kő és a Tar-kő között, a Virágos-sár oldalában, a tengerszint fölött 850–900 méter magasan helyezkedik el. Az első 25 hektárt a 19. század eleje tájékán vették ki a gazdálkodásból, majd Király Lajos erdőmérnök javaslatára Pallavicini őrgróf a teljes jelenlegi területet véglegesen kivonta a termelésből és a tudományos kutatás rendelkezésére bocsátotta. Azóta az ember közvetlenül nem avatkozik annak fejlődésébe: a 45–50 méter magas, 180–200 éves bükkóriások „állva halnak meg”. Nyugati széle mellett még kivehető a hajdani kisvasút helye.
Szalajka-forrás
A Szalajka-forrás a bükk-vidéki Szalajka-völgyben található. A Szalajka-patak egyik fő forrása. Megközelítően 450 méter magasan fakad, vízgyűjtő területe körülbelül 10 km². A Bükk hegység csapadékban leggazdagabb területéről (Nagy-fennsík nyugati töbrei) szállítja a vizeket, föld alatti úton a Szalajka völgyébe.
Millenniumi Tanösvény
A Szalajka-völgy bejáratától a Börtönmúzeum (Panoptikum, Szilvásvárad, Park u. 12.) mellett elhaladva, az információs táblákat követve, érkezünk a tanösvény kezdetéhez. Az ösvényen közel 2 km hosszan végig emelkedve érkezhetünk a Millenniumi kilátóba, miközben az elhelyezett táblákból sok hasznos ismeretre tehetünk szert. A Millenniumi kilátóból gyönyörű kilátás nyílik Szilvásváradra, a hegyek koszorújára és a közöttük húzódó patakvölgyekre. Tiszta időben innen is láthatjuk a Magas-Tátrát. A kilátó parkolójából lefelé a műúton a Tótfalusi-völgy felé, vagy észak felé fordulva, a Bérci úton (S+ turistajelzésen) jutunk vissza Szilvásváradra.
Református kerektemplom
Gróf Keglevich Miklós, miután lebontatta a falu omladozó, régi templomát, 1840-re új templomot építtetett. Érdekesség, hogy a gróf katolikus vallású volt, s a szájhagyomány szerint az épületet eredetileg katolikus templomnak szánta. Azonban, mivel az egri érsekkel nézeteltérése támadt, a templomot végül a református egyháznak adta! Egy kikötése volt – a templom homlokzatára ki kellett írni: „Szégyenüljenek meg a faragott képeknek minden szolgái”!
Gerenna-vár
Katonasírok
kisvasút végállomásától lefelé jövet, a Fátyol-vízesés alatt, a szabadtéri erdei múzeumnál kezdődik a Horotna-völgy. A múzeumot elhagyva, a sárga sáv turistajelzésen megyünk az enyhén emelkedő úton. Először a Horotna-tavat majd a Mária bányát érintjük. Ez utóbbi biztosította részben a szilvási massa „vaskő” szükségletét.
Orbán Ház Helytörténeti Kiállítás és Archeopark
A falu talán legöregebb háza az 1880-as évek után immár második nagyobb felújításán esett át, a melléképületeket is renoválták, sőt a régi istállót is sikerült újjávarázsolni. A kibővült portán helyet kapott egy közösségi kemence, kovácsműhely, kerámia foglalkoztató, őstörténeti kiállítás és az archeopark is, melyben hat őskori lakóhely rekonstrukcióját lehet megtekinteni.
Vadbemutató kert
A kis vadaskert fő látnivalói a dámszarvasok (Dama dama). A patások ugyan elég félénkek, de kis szerencsével meg is lehet simogatni a gyönyörű vadállatokat.
További látnivalókért, aktuális program információkért kérjük kattintsok a további látnivalók gombra!
